Hogyan kezdtem programozniTörténetek programozóktól

Ördög Ivett a.k.a. DeVill története

2015. July 05.
Ismeritek azt a viccet, amikor a fickó irányítja a halakat az akváriumban? Nem? Sebaj, gyorsan elmesélem!

A rendőr elmegy egy nap az állatkertbe és sétálgat. Amikor odaér az akváriumokhoz, akkor észrevesz egy fickót, aki a kezével hadonászik, mint egy karmester, és a halak mindig arra úsznak, amerre ő irányítja őket. Nagyon meglepődik ezen, hát oda is megy, és megkérdezi, mégis hogyan csinálja? A fickó tovább terelgeti a halakat, de közben a rendőrre néz, és azt mondja:
– Tudja a magasabb rendű lények képesek az alacsonyabb rendűeket irányítani a tudatukkal.
– Nahát, ez nagyon érdekes! Maga szerint én is meg tudnám tanulni?
– Bizonyára! Próbálja csak meg, mindössze csak koncentrálni kell, és előbb-utóbb menni fog.
Ezzel a fickó át is adja a helyét a rendőrnek, és elmegy a büfébe némi italért. Eltelik pár perc, de mikor visszatér, azt látja, hogy a rendőr bambán bámul az akváriumra, és előre biggyesztett ajkakkal szép lassan tátog, épp mint a halak.

Igazából ez nem egy olyan jó vicc, de 7-8 évesen a kedvencem volt, és nagyjából mindenkinek ez meséltem sokadjára is. A családból többen már eléggé unták. Ennek a viccnek viszont fontos szerepe volt abban, hogy programozó lettem. De ne szaladjunk ennyire előre…

Édesapám először ötvösnek, majd formatervezőnek tanult, de programozóként kereste a kenyerét. Így aztán volt neki egy PC-je, és ha épp nem dolgozott, akkor játszhattam rajta.

Egy nap, mikor épp játszottam, odajött hozzám, és azt mondta:
– No, elég a tátogásból…
– Milyen tátogásból?
– Hát most pont úgy tátogsz a számítógépnek, mint a rendőr a viccben a halaknak.
– Hehe… nem is… – nevetgéltem értetlenül – hiszen én irányítom a perzsa herceget, nem ő engem.
– Ezt rosszul látod! A herceg csak egyetlen útvonalon tudja megmenteni a királykisasszonyt, és te szépen végig tátogod azt, amit a játék tervezői kitaláltak.

Akkor rájöttem, hogy apámnak igaza van. Ez kimondhatatlanul bántotta az önérzetem. Egy darab vas nem lehet felsőbbrendű, mint én. Szóval megsemmisülve adtam át a gépet apámnak, aki így tudott végre dolgozni. Nem sokáig. Nem telt bele pár perc, és odaállítottam hozzá azzal, hogy most márpedig megtanítja nekem, hogyan tudom én irányítani a gépet.

Tudom, mi jár a fejedben! Vajon megmentette-e a perzsa herceg szíve választottját? A válasz az, hogy nem. Azt nem állítom, hogy soha többé nem játszottam – ez nem volna igaz – de a Prince of Persia számomra itt ért véget. A következő időszakban sokkal kevesebbet játszottam, mert valami egész más volt az, ami izgalomban tartott.

Elsőként a QBasic nevű nyelvet kezdte el megtanítani nekem apukám. Egyszerű dolgokat mutatott először. Viszont amint észrevettem, hogy vannak olyan példa játékprogramok, amik QBasicben vannak írva, egyből az érdekelt, mit tudnék azokkal kezdeni. Ha sarkítani akarok, akkor rögtön legacy kódon kezdtem el dolgozni. A Gorillas és a Nibbles nevű játékoknak rengeteg átirata került ki a kezeim közül. Egyszerűen csak elbűvölt, hogy egy-egy apró változtatás mennyire meg tudja változtatni az egész játékot. Most már a játék tátogott nekem, és nem én neki!
Ördög Ivett a.k.a. DeVill Developer team leadEmarsys Technologies Kft.
Like ikon
19 ember kedveli
Facebook ikon Twitter ikon Google+ ikon
Másik sztorit kérek Írd le a saját sztorid!